AZ ELBALTÁZOTT MARCIPÁNOS BONBON

Örültem, mint majom a farkának, hogy végre megérkeztek a csodás szilikon bonbon öntőformáim. Mikor megláttam már nem tetszett, hogy csokoládé barna a színe, de ez nem volt akadály, boldogan nekikezdtem a készítésnek.Tejszínes marcipánkrémet készítettem, de még tetéztem az ízét azzal, hogy ropogós pirított mandula zúzalékot is kutyultam hozzá. Mindenkivel megkóstoltattam akit értem, imádták. Már a fellegekben jártam, hogy megalkothatom a legcsodálatosabb bonbont, de nem ez történt.

Ekkor jött a forma kikenése, amin elkezdtem bosszankodni, mivel teljesen összeolvad a csokoládé színével és még fénylik is mind a kettő.
A lényeg, képtelen voltam normálisan kikenni, amint a végén kiderült. Mikor vettem ki a kész desszerteket, akkor láttam, hogy ahol túl vékony volt a csokoládé réteg ott átütött a fehér krém, és világosabb volt-ez volt a jobbik eset, mivel szinte az összes bonbonon volt 1-1 tűhegynyi kis pötty, ahova nem jutott csoki és ott vigyorogtak  szembe a fehér pettyecskék.
Csak gratulálni tudok annak ez illetőnek, aki megálmodta ezt a színt az olvasztott csokoládé használatához, szívem szerint 1 napig csak ezeket kenegettetném vele:-), biztos nem csinálna többé ekkora baromságot.

Valami módszert ki kell majd találnom ennek a formának a használatához, mert az ecsetelős most nem jött be.Nem adom fel, de az biztos, hogy pár napig nem fogok bonbont készíteni, mert nagyon elvette a lelkesedésemet ez a mai sikertelenség.

Ez nem az én napom volt. A bonbonok iszonyú rondák lettek, de az ízük az valami mennyei volt. Még soha semmit nem csesztem el ennyire, az ócska rikító jégkockatartóimban készültekkel, még sosem történt ilyen gyalázat.  C'est la vie :-(

Marcipánkrém

1,5 dl tejszínt felmelegítettem, 5 dkg marcipánt belereszeltem, adtam hozzá 1 csepp keserű mandulaaromát . Szeletelt mandulát kb. 2 dkg-t megpörköltem, szétmorzsoltam és a masszához kevertem. Miután lehűtöttem, elektromos habverővel felvertem és a bonbonokat megtöltöttem vele.