KÍSÉRLET PLASZTIK CSOKIVAL 2, TORTABEVONÁS

Apróságokat készítettem már plasztik csokiból, de tortát még nem próbáltam bevonni vele. Ma megküzdöttünk egymással alaposan. Rengeteg problémám akadt a készítés folyamán, ami természetes, mivel sosem tanultam, először csináltam és részletes szakirodalom sincs a birtokomban. Ami a legnagyobb gond volt, a versenyfutás az idővel. Ilyen műveleteket akkor kell végezni, amikor ráérünk és semmi zavaró körülmény nem gátol. Sajnos tegnap beúsztam a napommal, mindent előkészítettem, de nem volt már energiám bevonni a tortát, így ma délelőttre maradt és délre be kellett fejeznem.
A gondjaim ott kezdődtek, hogy nagyon sötét mézem volt itthon, ezért a fehér csokinak ronda színe lett, ezért pici ételfestékkel módosítottam rajta, így viszont az eredeti elképzelésem is dugába dőlt. Improvizálnom kellett új mintát.
A másik bajom akkor jelentkezett, amikor szép vékonyra szerettem volna kinyújtani a csokit. Természetes, hogy odaragadt kicsit a szilikonhoz. Újra gyúrtam, majd gondoltam egyet és keményítőt szórtam a nyújtólapra.Csodásan lehetett végre dolgozni vele, nem ragadt sehova és 1 perc alatt gyönyörűen kinyújtottam. A tortát pofon egyszerű volt belebugyolálni. A virágokat is elég könnyen kiszaggattam a keményítőnek köszönhetően, viszont csupa fehér por volt az egész torta. Megint néztem, mint borjú az új kapura, hogy most mi a fenét csináljak. Majdnem ott tartottam, hogy a kukába vágom az egészet, de adtam neki még egy esélyt. Előszedtem ecseteket és azzal letisztogattam, de foltos lett a sötét csoki bevonat. Ennél a pontnál már kezdtem ideges lenni, mert a szín se tetszett, a minta se, sőt az időm is vészesen a végére járt. Ekkor fogtam a jó öreg szűz olívámat, az ecsetet óvatosan belemártottam és lehelet vékonyan átkenegettem a tortát. Csodák csodája, a foltok szinte teljesen eltűntek, a torta feléledt hamvaiból. Végül már nem is láttam annyira szörnyűnek a megjelenését.
Biztos vannak remek praktikák ezekre a balesetekre, szívesen venném, ha megosztanátok velem :)

Összegzem, hogy mire jutottam:

- a recept működik, amit már leírtam a másik plasztik csokis bejegyzésemben. 25 dkg csokival bőven    
  bevonható egy kisebb torta, még díszítésre is marad.
- az étcsoki és fehér csoki könnyen kezelhető, a tortabevonóból nekem nem sikerült elkészítenem.
- étkezési keményítő segítségével egyszerűen nyújtható szinte papírvékonyságúra.
- olvasztott csokoládéval könnyen ragaszthatóak a díszek.
- ecsettel letisztítható a keményítő.(különböző méretű lapos ecseteket alkalmaztam)
- olívával átkenve fényt kap,(ha éppen nincs otthon erre a célra lakk) és eltűnnek a foltok a sötét csokiról,
  és életre kelnek a színek.              
- fehér csokinál csak nagyon világos színű mézet használjunk, mert megszínezi.
- összességében könnyű vele dolgozni, természetesen mikor már tudjuk, hogy mit és hogyan...

Ja, és vakító napsütésben igen nehezen  lehet jó képet készíteni :( Ez is a mai napom egyik megszívlelendő tanulsága, amit láthattok is.

Láttam már sokkal szebb tortákat, de ahogy kinézett eleinte, ahhoz képest egész pofás lett. Az vigasztal, hogy amit beborít, az nagyon jól sikerült. Fekete színű máktorta az alap és benne és rajta vastagon tejszínes eperkrém található, ami gyönyörű rózsaszín. Ezért felvágás után még harmonizálni  is fognak a színek.

Ismét sikerült egy nem szép, viszont kicsit ronda tortát készítenem, de finomat:)