KÍSÉRLET FEHÉR PLASZTIK CSOKIVAL 1

Rengeteget olvastam már a csokigyurmáról, de sosem próbáltam még. Gondoltam olvasztok egy kis csokit és megnézem mi születik belőle.

Recept

12 dkg fehér csoki

6 dkg méz

Gőz felett megolvasztottam a csokit, hozzákevertem a langyos mézet, majd kivettem a tálból és gyúrogattam és húzgáltam, mint a karamellt.

Ragadt, nyúlt, a kezem zsíros lett tőle, ahogy hűlt, úgy már jobb lett az állaga, de sok reményt nem fűztem hozzá. Hűtőbe tettem 1 napra és reménykedtem. Mikor elővettem, nagyon kemény volt, hagytam 1 órát a szobában melegedni. Ekkor már használható lett. Gyúrni elég nehéz volt, mert  kemény, viszont csodálatosan lehetett nyújtani, tehát ki fogom próbálni tortabevonásra, mert szép, fényes, sima anyag lesz belőle nyújtás után. Kis adagot megfestettem, az is jól működik.
Nem volt sok időm, de azért megpróbáltam 1-2 rózsát összerakni belőle. Ami nagyon tetszett, hogy papírvékonyra lehet kinyújtani. Azt viszont nem szereti, ha túl sokat nyomorgatom a kezemmel, mert a melegtől képlékeny lesz, és úgy már nem lehet vele dolgozni. Olvastam 1 helyen, hogy keményítőt tesznek hozzá, az valószínű segít ezen a problémán. Ezért kis golyókat készítettem belőle és két nejlon között simogattam vékonyra a szirmoknak való csokit.

Annyira vékonyra lehet simítani, szakadás nélkül, hogy szinte átlátszik rajta az asztal..
Én sosem tanultam és csináltam ilyen dolgokat, így ezt a módszert alkalmaztam, lehet van jobb megoldás is.
A rétegek szépen tapadnak egymáshoz, kis gyakorlással csodás dolgokat lehet művelni ebből az anyagból.
Örülök, hogy kipróbáltam, biztos, hogy fogom használni. Ezek itt az első botladozásaim, ebben a témában. -Remélhetőleg idővel ügyesebb és szebb dolgok születnek majd, ha nem- az már ciki lesz.