KEZDET

Ezer éve tervezem, hogy írni fogok. Valamiért sosem kezdtem el, de ma úgy keltem fel,hogy azonnal létre kell hoznom ezt az oldalt. Fogalmam sincs arról, hogyan is működik ez a műfaj. Szoktam olvasni blogokat, gyönyörűek, tartalmasak, folyton frissülnek új bejegyzésekkel. Ezt a profizmust én nem ígérhetem.

Mindig volt valami kifogás, legutóbb, hogy tönkre ment a gépem és az évek alatt összegyűjtögetett jegyzeteim és képeim, mind odavesztek. Nem baj, mindent újra kezdünk. Így elég lassan fognak telni az oldalak, de sebaj, idő az van (v.legalábbis reméljük, hogy van.)
Az ember képes órákat eltölteni a neten, ha nem figyel oda céltalanul kószál az éterben, hülyeségeket olvas, játszik. Meg kellett tanulnom tudatosan szörfölni - természetesen 1 kis kilengés megengedett hosszú kutatómunkák után.

Rájöttem, hogy tök jó dolgokra lehet bukkanni, és rengeteget tanulhat az ember.
Annyi mindent csináltam már az életben, de sosem voltam elégedett. Jól mentek a dolgaim, nem erről van szó, csak egyszerűen nem azt csináltam, amit szívből szerettem volna. Mindig a pénz volt a mumus. "Majd, ha lesz elég, akkor..." persze pénzből sosem termett elég, ebben a válságos időszakban az a kevés is igencsak megfogyatkozott. Az idő telik én meg várok. Mi a fenére várok? A legrosszabb amit az ember fia tehet, hogy várakozik.

A vállalkozásom döcög, hagyom. Rengeteg energiát és pénzt fektettem bele, de ez 1 hatalmas "pénznyelő", és még mindig követeli magának tonna szám. Meglátjuk, mit hoz a jövő, ha nekem ezt tovább kell csinálnom, akkor további pénzinjekció nélkül megtérül, ha pedig nem ez volt megírva nekem, akkor elköszönünk egymástól, elengedem. Várni viszont nem akarok többet.

Szerencsére van 1 szép nagy telkünk még. A nagynéném gondozta, sok finomságot megtermelt, de sok külföldi útja miatt, most parlagon hever. Én,  nagy elhatározásra jutottam. Betelepítem rengeteg gyümölcsfával, zöldséggel, mindennel, mi szem szájnak ingere. Minden energiámat ráfordítom, és megpróbálok megtermelni magunknak mindent, sőt "felesleget" is. A gyümölcsökből lekvárokat készítek, amit eddig is csináltam, nem kis sikerrel (secc perc alatt széthordják minden évben). Az ember fiának nem mindegy, hogy mit eszik-nekem,  barátaimnak és a családomnak nagyon nem mindegy.
Ennek a kertecskének a kialakulásáról szeretnék majd beszámolókat írni.

Főleg sütés-főzésről fogok írni, mivel gyakorta csörög a telefon, hogy is kellene ezt csinálni kérdéssel.Imádok főzni.Utazásaim során rengeteg ételt kóstoltam, és a számomra kedveseket kikísérleteztem és becsempésztem ételeimbe. Soha nem tervezem el előre, hogy mit készítek, mindig vásárlás közben döntök. Meglátok valamit, ami friss, gusztusos, azt megveszem és törhetem a fejem, hogy mi készüljön belőle.
Próbálok mindent részletesen és egyszerűen leírni, hogy a bátortalanoknak se menjen el a kedvük. Főzni öröm. Kényszerből bele se kezdjünk.Kapcsoljunk be számunkra kedves zenét, pakoljunk el minden felesleges dolgot a konyhából, tegyük ki a piacról meghozott friss zsákmányunkat és engedjük szabadjára a fantáziánkat.Nem kell szigorúan ragaszkodni 1 recepthez sem, merítsünk ötleteket belőlük. Lazítsunk főzés közben, esetleg öntsünk 1 pohár bort magunknak és kezdjünk alkotni. Hiszen alkotunk, minél jobbat, annál hamarabb eltűnik a föld színéről.
 A sütéstől óvakodtam, csak az utóbbi időben kezdtem el. Sok örömet lelek benne, nem beszélve arról, hogy a kreativitásomat bőséggel kiélhetem benne.Kiszenvedtem a karamell készítés alapjait, készítettem fondantot, sőt már be is vontam vele 1 tortát. ..
Azért is jó, hogy írom ezt a blogot, mert így nem felejtem el, hogy mik is kerültek ki a kezeim közül, nyoma lesz.
Biztos fogok éttermeket dicsérni és kritizálni is, mert rengeteg kalandom szokott lenni 1-1 kiruccanás alkalmával.

Most rendeltem mosódiót, a tapasztalataimat majd megírom. Remélem, hogy működni fog, mivel 100% bio,  lebomlik, nem allergizáló...és éves szinten kb. 4500 Ft-ból ki lehet hozni a mosás költségeit, ja és helytakarékos.... Na majd meglátjuk.