Ez a finom desszert volt az első, amit a dédmamám megtanított nekem, valamikor még középiskolás koromban. Természetesen pontos receptet nem mellékelt, mert mindent szívvel és érzéssel kell készíteni-mondotta vala. Sosem láttam nála receptes könyveket. Hihetetlen jókat főzött, hatalmas háztartást vitt beleadva minden szeretetét.
Emlékszem, elég bátortalanul kezdtem az elkészítését, de nagyon jól sikerült elsőre, pontos grammok méricskélése nélkül is. Gondolom az első sikerélményem miatt imádok kelt tésztás dolgokat sütögetni. Sosem hagytak még cserben.
Most azért megpróbálom leírni a hozzávalók mennyiségét. Az a lényeg, hogy legvégül egy nokedli sűrűségű tésztát kapjunk. Utána már nem hibázhatunk.
Hozzávalók
kb. 40-45 dkg liszt
2 tojássárgája
2 evőkanál cukor + 1
2,5 dkg élesztő
2,5 dl tej
1 csipet só
1 tk vaníliakivonat
1 citrom reszelt héja
olvasztott vaj
25 dkg cukrozott darált dió
1 narancs reszelt héja
vaníliaöntet
Elkészítés
Az élesztőt egy kanál cukor kíséretében futtassuk fel a langyos tejben.
A lisztet öntsük egy nagy tálba, üssük bele a két tojássárgáját. Adjuk hozzá a felfuttatott élesztőt, egy csipet sót, kevés vaníliát, egy citrom reszelt héját, 2 evőkanál cukrot, és 3 evőkanál olvasztott vajat. Dagasztóhoroggal dolgozzuk simára a tésztát. Takarjuk le és 30-40 percet pihentessük.
Egy tortaformát vagy egy jénait alaposan vajazzunk ki és cukrozott darált dióval vonjuk be.
10 dkg vajat olvasszunk meg.
A megkelt tésztából egy evőkanál segítségével - amit minden galuska elkészítése előtt az olvasztott vajba mártogatunk - szaggassunk galuskákat. Egyenként forgassuk meg a diós keverékben és lazán pakoljuk a formába. 2 sor jött ki nekem. A tetejét is szórjuk gazdagon dióval. Bevallom én egy narancs reszelt héjával tettem még ízletesebbé.
Miután megtöltöttük a formát, megint pihentessük 30 percet .
A sütőt 175 fokra melegítsük elő, majd tegyük be a megdagadt tésztát. 30-35 perc alatt készre sül.(tűpróba) Menet közben érdemes letakarni a tetejét egy kis sütőpapírral, hogy ne barnuljon meg.
Vaníliasodóval tálaljuk. Én most egy burbon vaníliapudingot főztem hígra és abból készült az öntet. Senki nem panaszkodott, hogy nem házi készítésű az öntet:)
Imádom!!! És két hete agyalok, hogy bele kéne vágnom, a képeidet nézve most már muszáj lesz! :)
VálaszTörlésNosza Zsuzsa! Olyan jól esett nekem is, már több mint egy éve nem sütöttem. Ha gondolod küldök, mert van még:)))
TörlésGyerekkorunkban gyakran készült. Mindig mi, gyerekek forgattuk dióba. Nemcsak ezt, de megenni is szerettük:-) Én meg talán kétszer ha sütöttem... Na majd hamarosan, mert annyira jól néz ki a Tied, megkívántam.
VálaszTörlésSüssed csak Te is Gerdi! Szerintem évente egyszer legalább el kell készíteni és tök jól előjönnek a gyerekkori emlékek:)))
TörlésEgy ideje már én is tortaformában sütöm, valahogy így jobban szeretjük (pedig tepsiben sütve is ugyanaz, de mégis). :) Olyan finom, puhának néz ki a tied, az öntettel együtt nagyon finom lehetett! :)
VálaszTörlésIgen, ez érdekes - mindent formában akarunk sütni:) Talán tetszetősebb? Valóban nagyon puha, foszlós lett. Köszi Hankka:)
Törlés